Az eszközosztály olyan befektetések csoportosítása, amelyek hasonló jellemzőkkel bírnak, és amelyekre ugyanazok a törvények és szabályozások vonatkoznak. Az eszközosztályok tehát olyan eszközökből állnak, amelyek gyakran egymáshoz hasonlóan viselkednek a piacon.

Az eszközosztályok megértése

Egyszerűen fogalmazva, az eszközosztály az összehasonlítható pénzügyi értékpapírok csoportosítása. Például az IBM, MSFT, AAPL részvények csoportosítása. Az eszközosztályokat és az eszközosztály-kategóriákat gyakran keverik egymással. A különböző eszközosztályok között általában nagyon csekély, sőt egyes esetekben negatív korreláció van. Ez a tulajdonság szerves része a befektetésnek.

Történelmileg a három fő eszközosztály az értékpapírok (részvények), a fix jövedelmek (kötvények) és a készpénzzel egyenértékű vagy pénzpiaci eszközök voltak. Jelenleg a legtöbb befektetési szakember az ingatlanokat, árukat, határidős ügyleteket, egyéb pénzügyi derivatívákat, sőt még a kriptovalutákat is bevonja az eszközosztályok közé. A befektetési eszközök közé tartoznak mind a tárgyi, mind az immateriális eszközök, amelyeket a befektetők további jövedelemszerzés céljából vásárolnak és adnak el, akár rövid, akár hosszú távon.

A pénzügyi tanácsadók a befektetési eszközöket eszközosztály-kategóriáknak tekintik, amelyeket diverzifikációs célokra használnak. Az egyes eszközosztályok várhatóan eltérő kockázati és megtérülési befektetési jellemzőket tükröznek, és eltérő teljesítményt nyújtanak egy adott piaci környezetben. A hozam maximalizálásában érdekelt befektetők ezt gyakran úgy érik el, hogy a portfólió kockázatát az eszközosztályok diverzifikálásával csökkentik.

A pénzügyi tanácsadók segítenek a befektetőknek portfóliójuk diverzifikálásában azáltal, hogy eltérő eszközosztályokból származó eszközöket kombinálnak, amelyek különböző pénzáramlásokkal és más-más mértékű kockázattal rendelkeznek. A több különböző eszközosztályba történő befektetés bizonyos fokú változatosságot biztosít a befektetési választékban. A diverzifikáció csökkenti a kockázatot és növeli a hozam valószínűségét.

Eszközosztály és befektetési stratégia

A befektetési stratégiák kapcsolódhatnak növekedéshez, értékhez, jövedelemhez vagy számos más tényezőhöz, amelyek segítenek azonosítani és kategorizálni a befektetési lehetőségeket egy meghatározott kritériumrendszer szerint. Egyes elemzők a kritériumokat teljesítmény- és/vagy értékelési mutatókhoz kötik, mint például az egy részvényre jutó nyereség növekedése (EPS) vagy az ár/nyereség (P/E) arány. Más elemzők kevésbé foglalkoznak a teljesítménnyel, és inkább az eszköztípusra vagy az eszközosztályra összpontosítanak. Egy adott eszközosztályba történő befektetés olyan eszközbe történő befektetés, amely bizonyos jellemzőkkel rendelkezik. Ennek eredményeként az azonos eszközosztályba tartozó befektetések általában hasonló pénzáramlásokkal rendelkeznek.

Eszközosztály-típusok

A részvények, a kötvények (fix kamatozású értékpapírok), a készpénz vagy forgalomképes értékpapírok és az áruk a leglikvidebb eszközosztályok, ezért ezek a legtöbbet jegyzett eszközosztályok.

Vannak alternatív eszközosztályok is, mint például az ingatlanok, és értékes készletek, mint például műtárgyak, bélyegek és egyéb forgalomképes gyűjtemények. Egyes elemzők a fedezeti alapokba, a kockázati tőkébe, a crowdsourcingba vagy a kriptovalutákba történő befektetést is az alternatív befektetések példájaként említik. Ez azt jelenti, hogy egy eszköz illikviditása nem árulkodik a hozampotenciáljáról; ami annyit tesz, hogy több időbe telhet vevőt találni, hogy az eszközt készpénzre váltsák.

Melyek a legnépszerűbb eszközosztályok?

Történelmileg a három fő eszközosztály a részvények, a fix jövedelmű értékpapírok (kötvények) és a készpénzzel egyenértékű vagy pénzpiaci eszközök voltak. Jelenleg a legtöbb befektetési szakember az ingatlanokat, árukat, határidős ügyleteket, egyéb pénzügyi derivatívákat, sőt, még a kriptovalutákat is bevonja az eszközosztályok közé.

Melyik eszközosztály rendelkezik a legjobb történelmi hozamokkal?

A részvénypiac bizonyítottan a legmagasabb hozamot produkálja hosszabb időn keresztül. Az 1920-as évek vége óta az S&P 500 CAGR (összetett éves növekedési ráta) körülbelül 7,63%, feltételezve, hogy az összes osztalékot újra befektették és kiigazították az inflációval.

Más szóval, 1920. január 1-jén az S&P 500-ba fektetett száz dollár 2020. december 31-én (1928-as dollárban) körülbelül 167 500 dollárt érne. Az inflációval való kiigazítás nélkül ez az összeg 2020-as dollárban több mint 2,2 millió dollárra nőtt volna. Összehasonlításképpen, ugyanez a 100 dollár 10 éves kincstárjegyekbe fektetve csak valamivel több mint 8000 dollárt ért volna mai dollárban.

Miért hasznosak az eszközosztályok?

A pénzügyi tanácsadók azért összpontosítanak az eszközosztályokra, hogy segítsenek a befektetőknek a portfóliójuk diverzifikálásában a hozam maximalizálása érdekében. A több különböző eszközosztályba történő befektetés bizonyos fokú változatosságot biztosít a befektetési választékban. Az egyes eszközosztályok várhatóan eltérő kockázati és megtérülési befektetési jellemzőket tükröznek, és eltérő teljesítményt nyújtanak egy adott piaci környezetben.